virtuális valóság

A fősulin nem sok pénzem volt, csináltam mindenféle diákmunkát, de nem éltem meg belőle. Az albérlet, a rezsi, a közösköltség az étel… Nem olcsó mulatság az élet. Egy barátnőm mondta, hogy ő magának főzi a szappant. Ekkor találtam ki, hogy megtanulom ezt én is, elvégeztem egy tanfolyamot, és onnantól szappanokat főztem mindenféle illatban és formában. Szépszámmal sikerült is eladnom őket, aztán már annyira sokan vettek tőlem, hogy egy másik lány társult mellém. Nem is szaporítom tovább a szót, a lényeg, hogy egészen kinőttük magunkat, ma már igen nagy cégünk van, rengetegen rendelnek tőlünk. A minap éppen azon gondolkodtam, hogy eszem ágában sincs megállni a fejlődésben, kéne valami olyan reklám végre, ami újszerű, ami különleges. Keresgéltem is rengeteget, hátha találok olyat, amit még nem próbáltunk. Szerencsémre a találtam is egy lélegzetelállító, innovatív technológiát, a virtuális valóságot. Az ember egy okosszemüveg felhelyezésével a térben olyan 3D-s dolgokat képes látni, amik valójában nincsenek is ott. Továbbfutott a gondolat. A jövőben a reklámok ott is lehetnek, ahol igazából nincsenek is? A fejünk fölött elsuhanhat egy ott nem lévő reklámrepülő a szappanom logójával? Ezt akarom!